Párkapcsolat szerviz

Ezek szerint ismét gyarapodott azok száma, akik nem voltak képesek megmenteni a kapcsolatukat?

Barbara és Barnabás szeretettel meghívják Önt és kedves családját …

Így kezdődött az a csodaszép házasság, ami most végleg felbontásra került, és már csak az emlékek maradtak. Álompárként emlegették őket, akiknek még a nevük is harmonizál, olyan összhang és egyetértés, szenvedély és szerelem jellemezte a kapcsolatukat, hogy sokan irigykedve nézték kettejük sugárzó boldogságát.

Mindebből semmi nem maradt mostanra. Két megtört, és kimerült ember vágyik az új életre, a szabadságra, és majdan egy új, és talán sikeresebb és hosszabb, boldogabb párkapcsolatra.

Sokszor feltették a kérdést maguknak, és egymásnak is, hogy miért történhetett ez meg velük, hiszen olyan jól kezdődött minden, hol tértek le a helyes útról, aminek az eredménye a teljes elhidegülés, a kiábrándultság, a hiányérzet, a boldogtalanság lett.

Barbara megpróbálta úgy lezárni ezt a fejezetet az életében, hogy szinte újrajátszotta a közös életüket.

A kiemelkedő eseményeket összegyűjtötte: azok felidézésével, a jó, és a rossz élmények kibeszélésével kereste meg a miérteket. Ezáltal tette elfogadhatóbbá az eleinte elfogadhatatlannak, és reménytelennek tűnő élethelyzetet.

- Megnézte az esküvői dvd-felvételt, a közös fényképeket az esküvőn, a nászúton, a közös nyaralásokon, szülinapokon, egyéb eseményeken.

- Összeírta nagyjából időrendben a fontosabb történéseket, majd bizonyos történések elmaradásait, azok milyenségét, és azt is, hogy hogyan változtak egyes ismétlődő események az idővel. Papírra került így közös életük minden fontos momentuma, egészen a válás kimondásáig.

- Mindegyikhez kapcsolódóan leírta a gondolatait, az érzéseit, persze így láthatta is azok változásait is.

Nagyon sok munka volt ebben, de nagyon hasznosnak bizonyult, meglepő módon megkönnyítette a feldolgozást, a lezárást.

- Ezek után a jövőre koncentrálva összegyűjtötte a rövid és hosszú távú céljait, vágyait, álmait, elvárásait, szükségleteit. Onnantól kezdve igyekezett előre tekinteni…

Valószínűleg egyetlen elvált férfi és egyetlen elvált nő sem úgy indult neki annak idején a párkapcsolatának, majd később házasságának, hogy abban bízott: hamarosan végre elvált lesz, hanem ellenkezőleg. Remélte, sőt szentül hitte, hogy ők aztán biztosan nem végzik úgy, mint annyian mások, akik már elváltak.

Idővel azonban a házaspár egyik vagy másik tagja végső elkeseredésében, tehetetlenségében, dühében végül úgy látja, nincs más kiút, meg kell tennie azt, amire szerintem – senki sem vágyik igazán.

Ezt látja a kisebbik rossznak, és reméli, hogy azért még új életet tud majd kezdeni, csak a mostani lehetetlen állapotból szabadulhasson már. Nincs ereje tovább küzdeni a kapcsolatért, inkább már csak saját magáért, és persze a gyerekekért.